A szorongás tünetei: Testi, pszichés és viselkedéses jelek

Magyarországon minden negyedik ember tapasztalt már élete során valamilyen típusú szorongást, mégis sokan évekig élnek együtt a tünetekkel, mielőtt segítséget kérnének. Pedig a szorongás nemcsak mentális probléma, testi, érzelmi és viselkedéses tünetei is vannak, melyekre érdemes odafigyelni.

Ebben a cikkben sorra vesszük ezeket a tüneteket, és azt, hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni. Ha fel is ismerted magadon a jeleit, a jó hír az, hogy a szorongás kezelhető.

Mi a szorongás, és mikor válik problémává?

A szorongás alapvetően egy természetes emberi reakció. Amikor fontos vizsga előtt állsz, vagy egy nagy előadásra készülsz, teljesen normális, hogy ideges vagy. Ez a fajta szorongás akár még segíthet is: cselekvésre ösztönözhet, és élesebbé teheti a figyelmedet.

De mi történik, ha ez az érzés nem múlik el? Amikor napok, hetek, hónapok óta fennáll, és már szinte állandó, vagyis nem kapcsolódik egy-egy konkrét eseményhez?

Mikor válik a szorongás zavarrá?

A szorongás onnantól számít kezelést igénylő állapotnak, ha:

• Tartós: legalább hat hónapja fennáll
• Aránytalan: nem áll összhangban a valós veszély mértékével
• Kontrollálhatatlan: hiába próbálod lecsillapítani magad, nem megy
• Korlátozó: akadályoz a mindennapi életvezetésben (munkában, tanulásban és a másokhoz való kapcsolódásban)

Ilyenkor már nem csak arról van szó, hogy gyakrabban vagy feszült, vagy hogy idegesebb lennél a szokásosnál. A tested folyamatosan készenléti állapotban van, ráadásul egy olyan veszély miatt, ami lehet, hogy nem is létezik.

Miért jelentkeznek testi tünetek?

Amikor szorongsz, a tested az ún. "harcolj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol. Ez egy evolúciós túlélési mechanizmus: ha vészhelyzet alakul ki vagy támadás ér, a szíved gyorsabban kezd verni, az izmaid pedig megfeszülnek, hogy készen állj a reakcióra.

Probléma akkor van, ha a modern élet stresszfaktoraira (határidők, konfliktusok, pénzügyi gondok) a tested ugyanígy reagál, és ha ez az “előfeszítettség” nem tud alábbhagyni és állandósul, mert az már testi, pszichés, érzelmi és viselkedéses tünetekben is megmutatkozik.

A szorongás tüneteinek három fő csoportja

Testi (fizikai) tünetek

A szorongás talán legmeglepőbb aspektusa, hogy milyen erős fizikai reakciókat válthat ki. Sokan először éppen ezek miatt fordulnak orvoshoz, és csak később derül ki, hogy szorongás áll a háttérben.

A szívverés és a légzés:

A szapora szívverés az egyik leggyakoribb tünet. Ilyenkor úgy tűnhet, mintha kihagyna egy ütemet a szíved, vagy épp ellenkezőleg, olyan erősen és gyorsan ver, hogy szinte hallod. Emellé mellkasi fájdalom vagy szorítás is jelentkezhet, ami érthető módon ijesztő lehet.

A légzési nehézség is gyakori tünet: úgy érzed, nem kapsz levegőt, fulladozol, vagy épp túl gyorsan lélegzel (ezt hívják hiperventillációnak).

Pánikroham vagy szívroham? Hogyan különböztesd meg:

Fontos: Ha kétségeid vannak, mindig fordulj orvoshoz! A pánikroham nem veszélyes, de jobb, ha egy szakember megvizsgál.

Az emésztőrendszer:

A gyomor és a bélrendszer is reagál a szorongásra. Sokan tapasztalnak hányingert, gyomorfájást, puffadást, hasmenést vagy épp székrekedést.

Az ún. "irritábilis bél szindróma" (IBS) is szorosan kapcsolódhat a szorongáshoz. A bélrendszered és az agyad között ugyanis folyamatos kommunikáció van (ezt hívjuk bél-agy tengelynek), és amikor tartósan szorongsz, ez a kapcsolat felborulhat, és megjelenhetnek a különböző emésztési problémák.

Az étvágyad is megváltozhat: vannak, akik szorongás hatására alig tudnak enni, mások pedig sokkal többet esznek, mint egyébként.

Az izmok és az idegrendszer:

Remegés, izomrángások vagy izomgörcsök mind-mind jelentkezhetnek, akárcsak lokális izomfeszültség. Sokan például észre sem veszik, hogy ha az állkapcsuk összeszorul, a vállaik felhúzódnak, vagy ha gyakran ökölbe szorul a kezük, pedig ezek is szorongásra utaló jelek lehetnek.

Zsibbadás és bizsergés is előfordulhat a végtagokban, ami szintén ijesztő lehet, mert könnyen összetéveszthető komoly neurológiai problémákkal.

Szédülés vagy egyensúlyzavar is szintén gyakori lehet, ami ráadásul tovább fokozhatja a szorongást: "Mi van, ha elájulok?"

Egyéb testi jelek:

• Fokozott izzadás, akár hűvös időben is
• Hőhullámok vagy hidegrázás váltakozása
• Száraz száj
• Gyakori vizelési inger
• "Gombóc a torokban" érzés

Pszichés és érzelmi tünetek

A gondolkodás megváltozása:

A szorongás negatív hatással van agyműködésre, a mentális folyamatokra és a kognitív képességekre: nehezebb koncentrálni, az emlékezeted is rosszabbnak tűnhet, és egyszerű döntéseket sem tudsz meghozni, mert túlgondolod őket.

A gondolkodásra jellemző lehet ilyenkor a katasztrofizálás is, amikor mindig a legrosszabb forgatókönyvvel számolsz "Mi van, ha elbocsátanak? Akkor nem tudom fizetni a lakást, és utcára kerülök..." Ez a negatív gondolati spirál nagyon gyorsan aktiválódik, és nehéz megállítani.

Hogyan hat a szorongás a munkateljesítményedre?

Sokak számára a munka a szorongás egyik legfőbb forrása, ami sajnos kihat a teljesítményre is:

• Nehezen mersz új feladatokba kezdeni, mert félsz a kudarcól
• Túlzottan perfekcionista leszel, ami lelassít
• Elkerülöd a kollégákat és a megbeszéléseket
• Gyakrabban hiányzol betegség miatt
• Romlik a kreativitásod és a problémamegoldó képességed
• Mindezek pedig végső soron kiégéshez vezethetnek

Az érzelmek hullámvasútja:

Az állandó félelem és aggodalom mellett jelentkezhet ingerlékenység is: a legapróbb dolgok is felhúznak, türelmetlenebb vagy, gyorsan kijössz a sodrodból. Ebben az érzelmileg labilis állapotban előfordul, hogy hirtelen sírhatnékod támad, vagy épp dühkitörésed lesz látszólag minden ok nélkül, miközben te magad is érted, hogy túlreagálod a dolgokat, de mégsem tudod szabályozni az érzelmeidet.

Gyakori lehet az alacsony önértékelés és a reménytelenség érzése is, ami miatt olyan gondolatok uralkodhatnak el rajtad, mint hogy "úgysem megy ez nekem", "mindig mindent elrontok", "bennem van a hiba".

Egyéb különös érzések:

Vannak, akik deperszonalizációt tapasztalnak, és úgy érzik, mintha kívülről figyelnék magukat, mintha ez nem is az ő életük lenne. Vagy éppen derealizációt élnek át, ami során a környezet nem tűnik valóságosnak, és úgy érzik, mintha díszletek közt vagy egy filmben lennének.

Viselkedéses tünetek

Az elkerülés ördögi köre:

Amikor valami szorongást okoz, természetes reakció azt megpróbálni elkerülni. Inkább nem mész el arra a bulira, mert túl sok ember lesz ott, vagy nem vállalod el azt a projektet, mert félsz, hogy nem sikerül.

A probléma az, hogy az elkerülés ugyan rövid távon enyhülést hoz (megkönnyebbülsz, hogy nem kell szembenézned a helyzettel), de hosszú távon erősíti a szorongást. Az agyad megtanulja: ez veszélyes volt, és milyen jó, hogy elkerültük. De éppen ezért legközelebb még nehezebb lesz szembenézni vele.

Így néz ki az elkerülés spirálja:

1. Szorongás egy helyzet előtt → Elkerülő viselkedés → Rövid távon megkönnyebbülés
2. Az agy megerősítést kap: "Ez valóban veszélyes volt!"
3. Legközelebb még nagyobb szorongás hasonló helyzetben
4. Ismételt elkerülés → Az elkerült helyzetek köre bővül
5. Egyre szűkebb lesz az élettér, ami biztonságosnak tűnik

Kompenzációs viselkedések:

Azonban előfordulhat az is, hogy nem elkerülöd a helyzeteket, hanem túlkontrollálod azokat. Minden apró részletet megtervezel, hosszasan és precízen felkészülsz, perfekcionista módon állsz a kihívásokhoz. Ez valójában szintén a szorongás (és a kontroll visszaszerzésének igényének) kifejeződése.

Jellemző lehet még a biztonságkereső viselkedés is, amikor folytonos megerősítést, megnyugtatást és visszaigazolást kérsz másoktól (pl. hogy jól érzik-e magukat a társaságodban, még mindig szeretnek-e, stb.), vagy ha gyakran jársz orvoshoz, mert állandóan attól tartasz, nehogy beteg légy.

Alvási szokások változása:

Az alvászavar az egyik leggyakoribb tünet. Kevesebbet alszol, mert vagy nehezen alszol el a gondolataid végtelen pörgése miatt, vagy felébredsz az éjszaka közepén, és már nem tudsz visszaaludni. De lehet épp fordítva: is túl sokat alszol, mert az alvás egyfajta menekülőút a szorongás elől.

Szociális visszahúzódás:

A kapcsolatok elhanyagolása, a korábbi hobbik feladása, munkahelyi hiányzások mind jelei lehetnek a szorongásnak.

A szorongás leggyakoribb típusai és specifikus tüneteik

Nem minden szorongás egyforma. Nézzük meg a főbb típusokat:

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

A generalizált szorongásos zavar egy tartós, eltúlzott és kontrollálhatatlan aggodalmaskodás, amely számos életterületre kiterjed: a munkád, a családod, a pénzügyek, az egészséged, a jövő, minden aggaszt. Általános és irracionális szorongás ez, ahol a személy ugyan érzi, hogy félelmei túlzóak vagy irreálisak, de nem tudja őket irányítani.

Pánikzavar

A pánikrohamok váratlanul jönnek, 10-20 perc alatt tetőznek, és olyan intenzívek, hogy sokan azt hiszik, meg fognak halni. A heves szívdobogás, a légszomj és a fulladás érzése, valamint a szédülés vagy a halálfélelem mind-mind része lehet egy pánikrohamnak. A pánikzavarban szenvedők pedig gyakran az újabb rohamoktól félnek a leginkább, és ez csak növeli a szorongást.

Szociális szorongás

Szociális szorongásbál a társas helyzetek okozzák a legnagyobb szorongást, és a külső (mások felől érkező) megítéléstől, nevetségessé válástól, megszégyenüléstől való félelem jellemzi. Nem csak a nagy tömeg előtti szereplés esetén tapasztalható, hétköznapi helyzetekben (pl. tömegközlekedés) is előfordul.

Fóbiák

A fóbia konkrét dolgoktól való intenzív félelmet jelent: pókok, magasság, zárt terek, repülés, stb. A reakció itt is aránytalan a valós veszélyhez képest, és ha tudatában is vagy, nem tudod kontrollálni.

Egészségszorongás

Az egészségszorongás (korábbi nevén hipochondria) egy olyan mentális állapot, amelyben a személy túlzottan és indokolatlanul aggódik a saját testi egészsége miatt. A személy ilyenkor a normális testi érzeteket vagy kisebb tüneteket (pl. fejfájás, gyomorkorgás) súlyos, életveszélyes betegség jeleként értelmezi, és a túlzott mértékű önmonitorozás és a panaszok félreértemezése és felnagyítása mellett jellemzője még a gyakori orvoslátogatás (vagy éppen a rendelők elkerülése).

Egyéb típusok

OCD: Az obszesszív-kompulzív zavar egy krónikus mentális egészségügyi állapot, amelyet a beteg akaratán kívül betörő, ismétlődő, kínzó kényszergondolatok (rögeszmék vagy obszessziók) és az azok által keltett feszültség csökkentésére irányuló, ismétlődő cselekvések (kényszercselekvések vagy kompulziók) jellemeznek. PTSD: A poszttraumás stressz szindróma egy szorongásos zavar, amely egy komoly, traumatikus életesemény (pl. természeti katasztrófa, súlyos baleset, erőszakos támadás vagy háború) után alakulhat ki.

Mikor kell segítséget kérni?

Sokan évekig húzzák, mielőtt szakemberhez fordulnának. Pedig minél korábban kérsz segítséget, annál gyorsabban javulhat az állapotod.

Fordulj szakemberhez, ha:

• A tünetek legalább hat hónapja fennállnak
• Akadályoznak a mindennapi életedben (munkában, kapcsolatokban)
• Pánikrohamokat tapasztalsz
• Öngyilkossági gondolataid vannak
• Alkohollal vagy egyéb szerekkel próbálod enyhíteni a tüneteket
• Már elkerülsz helyzeteket, amiket korábban normálisan tudtál kezelni

Kihez fordulhatsz?

• Háziorvos: Ő lehet az első állomás. Elvégzi a szükséges vizsgálatokat, hogy kizárja a testi okokat, és szükség esetén továbbirányít egy szakemberhez.
• Pszichiáter: Olyan szakorvos, aki felállítja a pontos diagnózist, szükség esetén pedig gyógyszeres kezelést is javasolhat, és felírhat szorongásoldót.
• Klinikai szakpszichológus: Különböző terápiás módszerekkel és technikákkal segítenek megérteni és feldolgozni a problémáidat, és támogatást nyújtanak neked a szorongással való hatékony megküzdéshez.

Sürgős esetben hívd a következő számokat:

• Lelki Elsősegély Szolgálat: 116-123 (ingyenes, éjjel-nappal hívható)
• Segélyhívó: 112 (ingyenes, éjjel-nappal hívható)

Hogyan támogathatunk egy szorongót?

Ha valaki a közeledben szorongással küzd, a jelenléteddel és megértéseddel sokat segíthetsz:

• Hallgasd meg ítélkezés nélkül
• Ne mondd, hogy "ne aggódj" vagy "túl kell lépned rajta"
• Kérdezz rá, mire van szüksége (néha csak meghallgatásra)
• Bátorítsd, hogy kérjen szakmai segítséget
• Légy vele türelmes, a gyógyulás hosszú folyamat

Zárszó: Van kiút

A szorongás kezelhető. Nem kell együtt élned vele, és nem vagy gyenge, ha segítséget kérsz. Sokan élnek át hasonlót, és sokan találnak belőle kiutat terápiával, életmódváltással vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel.

Nem könnyű szembenézni azzal, és beismerni, hogy problémánk van, de ha felismerted magadban a szorongás tüneteit, már meg is tetted az első lépést. A következő: beszélni róla valakivel, aki segíthet. Nem vagy egyedül.