A depresszió kezelése: Átfogó útmutató a leküzdéséhez

A depresszió ma már az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi probléma világszerte, és a statisztikák szerint minden ötödik ember élete során legalább egyszer átél egy depressziós epizódot. Ha szerinted éppen ezzel küzdesz, vagy egy hozzátartozód támogatásához keresel információt, tudnod kell: a depresszió kezelhető betegség, és a gyógyulás reális lehetőség.

Ebben a cikkben átvesszük a depresszióval való megküzdés jelenleg ismert minden lehetséges alternatíváját, a gyógyszeres kezeléstől a pszichoterápiás módszereken át az életmódbeli változtatásokig. A célunk az, hogy világos képet kapj arról, milyen út vezethet a gyógyulás felé.

Mikor van szükség kezelésre?

Sokan összekeverik a depressziót az átmeneti lehangoltsággal. Ez érthető, hiszen mindannyian átélünk olyan időszakokat, amikor szomorúak, kimerültek vagyunk, és semmi sem kelti fel az érdeklődésünket., de ez önmagában még nem depresszió.

A depresszió attól válik betegséggé, hogy a tünetek legalább két hétig folyamatosan fennállnak, és jelentősen akadályozzák a mindennapi életvezetést.

Mikor kell szakemberhez fordulnod?

Figyelmeztető jelek lehetnek, ha:

• Mindennapi tevékenységeid akadályozottá válnak: Nehezebben tudsz dolgozni, tanulni vagy ellátni az alapvető feladataidat
• Teljesítőképességed csökken: Nem tudsz koncentrálni, döntéseket hozni
• Kapcsolataid megromlanak: Elzárkózol a családtól és barátaidtól
• Öngyilkossági gondolatok jelentkeznek (ez azonnali szakmai segítséget igényel)

A depressziónak különböző súlyossági fokai vannak, de már az enyhe depresszió is kezelést igényel, mert anélkül tovább romolhat az állapot, és középsúlyos esetben a tünetek már jelentősen zavarhatják az életvezetést. Súlyos depresszióban pedig akár pszichotikus tünetek is megjelenhetnek, és az öngyilkosság veszélyeztetettsége is fokozódik.

Kihez fordulj?

• Háziorvos: Ő lehet az első állomás. Elvégzi a szükséges vizsgálatokat, hogy kizárja a testi okokat (pl. pajzsmirigy-alulműködés), és szükség esetén továbbküld egy szakemberhez.
• Pszichiáter: Olyan szakorvos, aki felállítja a pontos diagnózist, és szükség esetén gyógyszeres kezelést is javasolhat. A különböző pszichiátriai gondozókat közvetlenül, beutaló nélkül is felkeresheted.
• Klinikai szakpszichológus: Különböző terápiás módszerekkel és technikákkal segítenek megérteni és feldolgozni a problémáidat, és támogatást nyújtanak neked a depresszióval való hatékony megküzdéshez.

Sürgős esetben hívd az alábbi ingyenes, 0-24 órában elérhető telefonszámokat:

• 116-123: Lelki Elsősegély Szolgálat
• 112: mentők

A szakmai diagnosztika folyamata

Sokan félnek attól, hogy mi történik egy első pszichiátriai vagy pszichológiai vizsgálaton. A folyamat valójában egy alapos beszélgetés, ahol az adott szakember igyekszik megérteni, min mész keresztül.

A pszichiáter orvos, aki gyógyszert is felírhat, míg a pszichológus elsősorban terápiás beszélgetéssel, valamint különböző technikák és módszerek segítségével igyekszik kezelni a fennálló problémát. Gyakran a két szakember együttműködése hozza a legjobb eredményt.

Mit történik a diagnosztika során?

A válaszott szakember részletesen kikérdez a tüneteidről, azok kezdetéről és alakulásáról, valamint a családi és egyéb életvezetési előzményeidről. Fontos kizárni a testi okokat is, például a pajzsmirigy-alulműködést, ami hasonló tüneteket okozhat, ezért szükség lehet akár laborvizsgálatokra is.

A diagnosztika során gyakran használnak kérdőíveket is, melyek segítenek objektíven felmérni a tünetek súlyosságát.

A pontos diagnózis azért kulcsfontosságú, mert más kezelést igényel az unipoláris depresszió, mint a bipoláris zavar, ahol a depresszív fázisokat mániás vagy hipomán időszakok váltják fel.

Gyógyszeres kezelés: Amit tudnod kell az antidepresszánsokról

A gyógyszeres kezelés nem minden esetben szükséges, enyhe depresszióban szenvedőknek gyakran elegendő lehet a pszichoterápia és az életmódbeli változtatások kombinációja. Középsúlyos és súlyos esetekben viszont az antidepresszánsok szinte nélkülözhetetlenek lehetnek.

Mikor javasolt a gyógyszeres kezelés?

• Középsúlyos vagy súlyos depresszió esetén
• Bipoláris zavar kezelésében
• Visszatérő depressziós epizódoknál
• Pszichotikus tünetekkel járó depresszióban
• Öngyilkossági gondolatok esetén

Az antidepresszánsok típusai

SSRI-k (szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók)

Ezek a leggyakrabban felírt antidepresszánsok, mert kevesebb mellékhatásuk van, mint a régebbi generációs gyógyszereknek. Működésük során a szerotonin nevű agyi ingerületátvivő (neurotranszmitter) szintjét növelik, ezáltal javítva a hangulatot és csökkentve a depresszió tüneteit. Az SSRI-k közé a fluoxetin, a sertralin, a citalopram, az escitalopram és a paroxetin tartozik, és általában azért ezekkel kezdik a kezelést, mert jól tolerálhatók és bizonyítottan hatékonyak.

SNRI-k (szerotonin-noradrenalin visszavételt gátlók)

Ezek a szerek (mint pl. a venlafaxin vagy a duloxetin) egyszerre két ingerületátvivő anyagra is hatnak, emiatt erősebb hatást tudnak kiváltani olyan esetekben, amikor ez kimondottan indokolt, például krónikus fájdalommal járó depresszióban.

Egyéb típusok

• Mirtazapin: Alvászavarra és étvágytalanságra is megoldást nyújt, ezért gyakran választják, ha ezek is a fő problémák közt vannak
• Bupropion: Energetizáló hatású, ls nem okoz szexuális mellékhatást
• Agomelatin: A napi ritmus helyreállításában segít
• Triciklikus szerek: Régebbi generációs gyógyszerek, több mellékhatással, de bizonyos esetekben még mindig hasznosak tudnak lenni

Amit mindenképpen tudnod kell a gyógyszerekről

A hatás nem azonnal jelentkezik. Az első változásokat általában 2-4 hét után érzed, a teljes hatás pedig 8-12 hét múlva fejlődik ki. Ez ugyan türelmet igényel, de fontos kitartani, és arra kell készülni, hogy általában minimum 6 hónapig javasolt is a szedésük.

Ne hagyd abba hirtelen a szedést! Az antidepresszánsok elhagyását fokozatosan, orvosi felügyelet mellett kell végezni. A hirtelen abbahagyás kellemetlen elvonási tüneteket okozhat: szédülést, fejfájást, ingerlékenységet.

A leggyakoribb mellékhatások:

• Hányinger (általában az első hetekben jellemző, de fokozatosan enyhül)
• Szexuális mellékhatások (csökkent libidó, nehezített orgazmus)
• Álmosság vagy éppen alvászavar
• Testsúlyváltozás

Ha a fenti mellékhatások túlságosan zavaróvá válnak, beszélj az orvosoddal, mert lehet, hogy egy másik gyógyszer jobban megfelelne neked. Az antidepresszánsokra mindenki máshogy reagál, ezért néha többfélét is ki kell próbálni, mire megtalálod a neked egyénileg legmegfelelőbbet.

Mennyi ideig kell szedni?

Egy kezelés általában minimum 6-9 hónapig tart, visszatérő depresszió esetén viszont hosszabb időre, akár évekre is szükség lehet. Ez azonban nem függőséget jelent, mert az antidepresszánsok nem addiktívak.

Miért működik jobban a gyógyszer és a pszichoterápia együtt?

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a kombinált kezelés hatékonyabb, mint bármelyik monoterápia. Míg önmagában gyógyszerrel vagy terápiával a tünetek javulási aránya 40-50% körül mozog, kombinálva ez 70-80%-ra emelkedik.

A magyarázat egyszerű: a gyógyszer stabilizálja a hangulatot és javítja az energiaszintet, így képes leszel tartósan részt venni a terápiában, ami pedig megtanít azokra a megküzdési stratégiákra, amelyek alkalmazása hosszú távon megóvhat a visszaeséstől.

További érv a kezelések együttes alkalmazása mellett, hogy a visszaesési arány is jelentősen alacsonyabb, mert a gyógyszer önmagában nem oldja meg azokat a gondolkodási mintákat vagy élethelyzeteket, amelyek hozzájárultak a depresszió kialakulásához, de a pszichoterápia erre is választ adhat.

Pszichoterápia: A változás igazi mozgatórugója

A pszichoterápia nem pusztán csak beszélgetés. Strukturált, szakmailag megalapozott folyamat, amelyben megtanulod felismerni és megváltoztatni azokat a mintákat, amelyek fenntartják a depressziót.

Miért érdemes pszichoterápiába kezdeni?

A terápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem segít feltárni a depresszió kialakulásának olyan okait, amik talán még előtted is rejtve vannak. A folyamat során pedig fejlődhetsz, mélyítheted az önismereted és tudatosabbá válhatsz. Ez pedig az egyik legjobb befektetés lehet, amit valaha önmagadért tettél.

Kognitív viselkedésterápia: Az egyik leghatékonyabb módszer

A kognitív viselkedésterápia (KVT) a depresszió kezelésének egyik legismertebb formája. Aaron T. Beck pszichológus fejlesztette ki az 1960-as években, és azóta számtalan kutatás igazolta hatékonyságát.

A terápia alapelve, hogy a gondolataink befolyásolják az érzéseinket és a viselkedésünket.

Beck felismerte, hogy a depressziósokat egy ún. "depressziós kognitív triász" jellemzi:

• Negatív énkép ("értéktelen vagyok")
• Negatív világkép ("a világ ellenséges hely")
• Negatív jövőkép ("semmi sem fog javulni")

Néhány kognitív torzítási példa, melyeket a KVT korrigál:

• Fekete-fehér gondolkodás: "Ha valami nem sikerült tökéletesen, akkor az totális kudarc."
• Túláltalánosítás: "Ha egyszer kudarcot vallottam, mindig is kudarcot fogok vallani."
• Katasztrofizálás: "Ez a legrosszabb dolog, ami történhetett, és soha nem fogok túllépni rajta."
• Érzelmi érvelés: "Úgy érzem, értéktelen vagyok, tehát az is vagyok."

A KVT megtanít arra, hogy felismerd ezeket a negatív gondolatokat, majd megkérdőjelezd, és reálisabb, kiegyensúlyozottabb gondolatokkal helyettesítsd azokat.

Viselkedési aktiválás

A terápia másik fontos eleme a viselkedés megváltoztatása. A viselkedési aktiválás során a pozitív, örömet és sikerélményt nyújtó tevékenységek növelésére összpontosítotok, és a lényege, hogy az érzelmek megváltoztatása helyett a viselkedés megváltoztatásával igyekszik befolyásolni a hangulatot, mivel a viselkedés jobban irányítható. Ez azért fontos, mert depresszióban hajlamosak vagyunk visszahúzódni, és kerülni a tevékenységeket, ez pedig egy ördögi kört indít el: minél kevesebb örömteli dolgot csinálunk, annál rosszabbul érezzük magunkat.

A viselkedési aktiválás viszont megtöri ezt a hurkot, és kis lépésekben újra bevezeted azokat a tevékenységeket, amelyek örömöt, vagy legalább teljesítmény- és énhatékonyság-érzést adhatnak.

Hogy néz ki egy tipikus KVT ülés?

Egy ülés általában 50 percig tart. A terapeutával közösen feltárjátok az automatikus negatív gondolatokat, és gyakorlati technikákat sajátítasz el. Minden ülés végén új házi feladatot kapsz (pl. gondolatnaplót), vagy megterveztek egy viselkedési kísérletet. A teljes kezelés általában 12-20 ülésből áll, heti vagy kétheti gyakorisággal.

További hatékony terápiás módszerek

Interperszonális terápia (IPT)

Ez a módszer kapcsolati problémákra és szerepkonfliktusokra fókuszál. Hatékony, ha a depressziódat kapcsolati nehézségek, gyász vagy veszteség váltotta ki. Az IPT segít feldolgozni ezeket, és egészségesebb kapcsolati mintákat kialakítani.

Pszichodinamikus terápia

Ez egy hosszabb távú terápia, amely a tudattalan konfliktusok, élmények és a múltbeli hatások megértésére összpontosít a jelenlegi problémák megoldása érdekében. Nem csak a depresszió kezelését célozza, hanem a személyiség fejlesztését is.

Csoportterápia

A csoportterápia különleges erővel bír. Megtapasztalhatod, hogy nem vagy egyedül (ez az univerzalitás élménye), és mások tapasztalataiból is tanulhatsz. Emellett költséghatékonyabb is az egyéni terápiánál.

Páros és családterápia

Ha a depressziódat kapcsolati konfliktusok, kommunikációs zavarok kísérik, érdemes lehet a partnert vagy a családot is bevonni. Ez különösen hasznos, mert a környezeted támogatása kulcsfontosságú a gyógyulásban.

Életmód alapú kezelési módszerek

Az életmód megváltoztatása nem helyettesíti a szakmai kezelést, de jól kiegészíti és jelentősen erősíti annak hatását. Bizonyos esetekben (pl. enyhe depresszióban) önmagában is elegendő lehet.

Testmozgás: A természetes antidepresszáns

A testmozgás az egyik leghatékonyabb természetes eszköz a depresszió ellen. A kutatások azt mutatják, hogy enyhe és közepes depresszióban a rendszeres mozgás hasonló hatásfokú lehet, mint az antidepresszánsok.

Hogyan működik?

A testmozgás során endorfin és szerotonin szabadul fel az agyban, amelyek javítják a hangulatot, emellett serkenti a neurogenezist a hippokampuszban, vagyis az új agysejtek képződését az agy azon területén, amely depresszió során kimutathatóan károsodik.

Mennyi mozgás szükséges?

Általánosságban heti 90-120 perc közepes intenzitású mozgás ajánlott. Ez lehet gyors séta, kocogás, kerékpározás, úszás vagy tánc. Az aerob mozgás különösen hatékony, de az erősítő gyakorlatok is hasznosak lehetnek.

Tippek a motiváció fenntartásához:

• Válassz olyan mozgásformát, amit élvezel
• Mozogj barátokkal vagy csoportban
• Hallgass közben zenét
• Írd be a naptáradba, mint kötelező programot
• Ünnepeld meg a kis sikereket

Táplálkozás: Amit eszel, hat az agyra

Az agynak szüksége van a megfelelő tápanyagokra a kémiai folyamatainak működtetéséhez, bizonyos összetevők pedig elősegíthetik a depresszió enyhülését.

Omega-3 zsírsavak

Ezek gyulladáscsökkentő hatásúak, és javítják az agy működését. Forrásaik: zsíros halak (lazac, makréla, szardínia), dió, lenmag, chia mag.

B-vitaminok

Különösen a B12 és a folsav fontosak az idegrendszer működéséhez. Hiányuk depressziót okozhat. Forrásaik: teljes kiőrlésű gabonák, zöld leveles zöldségek, tojás, hús.

D-vitamin

A D-vitamin hiánya összefügg a depresszióval, különösen télen. Érdemes ellenőriztetni a szintjét, és szükség esetén pótolni.

Mit kerülj?

• Finomított cukrok (hangulatkilengéseket okoznak)
• Transzzsírok (fokozzák a gyulladást)
• Túlzott alkoholfogyasztás (súlyosbítja a depressziót)

A mediterrán diéta és a mentális egészség

A kutatások szerint azok, akik mediterrán étrendet követnek, körülbelül 30%-kal kisebb eséllyel küzdenek depresszióval. Ez az étrend gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, halban, olívaolajban és teljes kiőrlésű gabonákban, melyek gyulladáscsökkentő hatásúak, és jótékony hatással van az agy működésére.

Alvás: A regeneráció alapja

Az alvászavar és a depresszió kétirányú kapcsolatban állnak egymással. A depresszió alvászavart okoz, és az alvászavar pedig súlyosbítja a depressziót.

Hogyan javítsd az alvásodat?

• Rendszeres alvási ritmus: Feküdj le és kelj fel minden nap ugyanabban az időben, hétvégén is
• Elalvás előtti rutinok: Olvasás, meleg fürdő, relaxációs gyakorlatok
• Kerüld a képernyőket: Legalább 1 órával lefekvés előtt kapcsold ki a telefont, a számítógépet vagy a tévét
• Optimalizáld a hálószobát: Legyen sötét, hűvös (18-20 fok), csendes
• Kerüld a koffeint: Késő délután már ne fogyassz koffeint

A napi rutin strukturálása: Miért fontos a rend?

Depresszió során hajlamosak vagyunk túl lazán beosztani vagy szinte üresen hagyni a napjainkat, ami csak fokozza a kontrollálatlanság érzését, egy strukturált napirend viszont biztonságérzetet ad, és segít fenntartani a produktivitást. Tűzz ki magadnak naponta 2-3 kicsi, de teljesíthető célt, és ünnepeld is meg, amikor ezeket elérted.

Alternatív és kiegészítő kezelések

Mindfulness és meditáció

A mindfulness (tudatos jelenlét) gyakorlatok egyre népszerűbbek a depresszió kezelésében. Az MBCT (mindfulness-alapú kognitív terápia) a kutatások szerint különösen hatékony a visszaesés megelőzésében.

Egyszerű gyakorlatok kezdőknek:

Légzésfigyelés Ülj le kényelmesen, és csukd be a szemed. Figyeld meg a lélegzeted: ahogy a levegő beáramlik és kiáramlik. Amikor a figyelmed elkalandozik, finoman vezesd vissza a légzésedre.

“Body scan” technika Fekve vagy ülve pásztázd végig a tested minden egyes részét, és lazítsd el azokat a területeket, ahol feszültséget érzel. A test ellazulása végsősoron nyugtatni fogja az elmét is.

Mindful walking Sétálás közben légy teljesen jelen: érezd a talpadat a talajon, a tested mozgását, a környező hangokat. Ne gondolkodj, csak tapasztalj.

Vannak ingyenes applikációk is, amelyek vezetett meditációkat kínálnak magyar nyelven.

Probiotikumok és a bél-agy tengely

A legújabb kutatások rávilágítottak arra, hogy a bélflóránk és az agyunk között szoros kapcsolat van, ezt nevezzük bél-agy tengelynek. A bélbaktériumok hatással vannak a hangulatunkra az ingerületátvivő anyagok termelése révén, és bizonyos probiotikum törzsek, úgynevezett "pszichobiotikumok" segíthetnek a depresszió tüneteinek enyhítésében. Ilyen például a lactobacillus helveticus és a bifidobacterium longum.

Mely ételekben találod őket?

A fermentált élelmiszerekben gazdag étrend támogatja az egészséges bélflórát, ilyen a joghurt, a kefir, a savanyú káposzta vagy a manapság népszerű kimchi. Emellett érdemes prebiotikumokat (emésztetlen növényi rostokat) is fogyasztani (pl. hagymafélék, alma, banán, bogyós gyümölcsök, hüvelyesek, spárga, zabpehely), amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat.

Speciális helyzetek kezelése

Szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszió a nők 10-20%-át érinti. Ez nem az ún. "baby blues", vagyis a szülés utáni első hetekben jelentkező, enyhe és átmeneti hangulatingadozás, ami “csak” 1-2 hétig tart. A szülés utáni depresszió akár hónapokig fennállhat, és beavatkozást igényel.

Miért alakul ki?

A hormonális változások és a bioritmus felborulása (kialvatlanság) jelentős szerepet játszanak benne, emellett a szülés utáni időszak rengeteg stresszel jár az új szerepek, a nagy felelősség és a kapcsolati változások miatt.

Speciális kezelési szempontok

A kezelés itt különösen fontos, mert nem csak az anya, hanem a baba fejlődése is veszélyben van. A jó hír, hogy számos antidepresszáns biztonságos szoptatás mellett is. A partner és a család bevonása pedig kulcsfontosságú, mert az anya támogatása, tehermentesítése segíthet abban, hogy részt tudjon venni a terápiában, és hogy eleget pihenjen.

Szülés utáni pszichózis

Ez súlyos, de ritka állapot, amely azonnali kórházi kezelést igényel. Téveszmék, hallucinációk jellemzik. Ha ilyesmit tapasztalsz, azonnal hívj mentőt!

Időskori depresszió

Az időskori depressziót sajnos gyakran nem ismerik fel, és sokan az öregedés természetes velejárójának tekintik, pedig nem az.

Miért marad rejtve?

Az idősek többnyire nem az érzelmi tüneteikről számolnak be, hanem a testi panaszokról, mint bizonyos lokális fájdalmak, fáradtság vagy memóriaproblémák. A depresszió tüneteit pedig könnyen össze lehet téveszteni demenciával.

Kezelési szempontok

Az időseknél több társbetegség van jelen (szívbetegség, cukorbetegség, stb.), így a nem kívánt gyógyszer-interakciók veszélye nagyobb lehet. A pszichiáternek ezért óvatosan kell kiválasztania a megfelelő antidepresszánst.

Sajnos a szociális izoláció is gyakori időskorban, ami tovább rontja a depressziót. A közösségi programokon való részvétel, a szenior klubok látogatása vagy bármilyen csoportos elfoglaltság sokat segíthet.

Terápiarezisztens depresszió: Mikor nem hatnak a szokásos kezelések

Terápiarezisztens depresszióról akkor beszélünk, ha legalább két különböző antidepresszáns kipróbálása után sem következik be javulás. Ez a depressziós betegek körülbelül 30%-át érinti.

Ez nem jelenti azt, hogy nincs remény. Vannak modern kezelési lehetőségek, amelyek segíthetnek.

rTMS (repetitív transzkraniális mágneses stimuláció)

Ez egy nem invazív eljárás, amely mágneses impulzusokkal stimulálja az agy bizonyos területeit. Mellékhatásmentes, és a betegek 50-60%-ánál eredményes. Magyarországon is elérhető egyes klinikákon.

Ketamin terápia

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy kis dózisban és kontrollált körülmények között alkalmazva a ketamin gyors és hatékony antidepresszív hatással rendelkezik, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a hagyományos gyógyszerek nem bizonyultak hatásosnak. Habár egyes esetekben akár órákon belül képes javítani a depressziós tüneteken, hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, hatása nem garantált, és gyakran csak átmeneti. Magyarországon még nem széles körben alkalmazott, de egyes magánklinikákon elérhető kezelési forma.

ECT (elektrokonvulzív terápia)

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) egy orvosi eljárás, amely során egy rövid, kontrollált elektromos áramot vezetnek az agyba, hogy epilepsziás rohamot váltsanak ki, ami megváltoztatja az agy biokémiáját, ezáltal megszüntetve az olyan kóros állapotokat, mint a súlyos depresszió. A módszert régóta övezi félelem és stigma, főként a filmek és tévéműsorok pontatlan, félelmet keltő ábrázolása miatt, pedig ma már biztonságos, modern eljárás, melyet már altatásban, izomrelaxáció mellett és egyre kifinomultabb eszközökkel végeznek. A hatékonysága magas: 70-90%-ban hoz javulást a súlyos eseteknél.

A gyógyulási folyamat: Mire számíthatsz?

A gyógyulás nem egyenes vonalú. Lesznek jobb és rosszabb napok, ez teljesen normális, viszont ne add fel, amikor egy nehezebb időszakot élsz át.

Általában legalább 3 hónapra van szükség ahhoz, hogy jelentős javulást tapasztalj, azaz a türelem és a kitartás kulcsfontosságú. De fontos, hogy ünnepeld meg a kis előrelépéseket is: ma sikerült felkelni, ma el tudtam intézni egy dolgot, ma találkoztam egy baráttal.

Hogyan előzd meg a visszaesést?

A depresszió visszatérő betegség lehet. A betegek körülbelül felénél egy éven belül újra megjelennek a tünetek, ha nem kapnak megfelelő kezelést.

Figyelmeztető jelek, amelyekre figyelj:

• Alvászavar visszatérése
• Érdeklődés csökkenése korábban szeretett tevékenységek iránt
• Társas visszahúzódás
• Negatív gondolatok erősödése
• Irritábilitás, türelmetlenség

Ha ezeket észreveszed, ne várd meg, hogy súlyosbodjanak. Lépj kapcsolatba a terapeutáddal vagy pszichiátereddel.

Krízisterv készítése

Készülj fel, hogy visszaesés észlelése esetén (pl. egy saját tünetlista korai figyelmeztető jelei alapján) azonnal segítséget tudj kérni:

• Kapcsolattartó személyek neve és telefonszáma (terapeuta, pszichiáter, közeli hozzátartozó)
• Hasznos linkek és telefonszámok listája: https://www.ppk.elte.hu/tanacsado/sos; Lelki Elsősegély Szolgálat: 116-123; Segélyhívó: 112