Tanulási problémáknál az első lépésként tudnunk kell, hogy a tanulás lelki vagy fizikai, testi ok miatt nehezített. Ahhoz, hogy a tanulás lelki blokkjait oldani tudjuk legelőször ki kell zárnunk az organikus károsodás lehetőségét, ezért szükség van orvosi, gyakran neurológiai kivizsgálásra. Ha nincsen a háttérben fizikai ok, a lelki szinten dolgozhatunk a problémával. Ezután következhet a képességvizsgálat, hogy megállapítsuk, miben lehet még fejlődni, és természetesen elengedhetetlen a nehézségek mögött álló lelki okok feltérképezése.

Tanulásmódszertan

A koncentráció fejlesztése a legfontosabb. Ha nem figyelünk, az információ nem tud bejutni a rövid távú memóriába, ahonnan így nem kerülhet át a hosszúba sem és nem lesz előhívható később. Meg kell állapítanunk, mi áll figyelmünk útjában. Érdektelenség, motivációhiány, félelem a kudarctól, vagy valami más? Figyelem- és memóriafejlesztő technikákkal, a relaxációval, autogén tréninggel, mely a koncentráló képességet fejleszti, mnemotechnikai praktikákkal, agyintegráló edu-kineziológiai gyakorlatokkal a figyelmi kapacitás növelését, a memóriát és a feladatmegértést javíthatjuk. Ha olyan korábbi rossz élmények miatt nehezített a tanulás, melyet még nem sikerült feldolgozni (például sorozatos kudarcok, kisebbrendűségi érzés, iskolai rossz élmények miatt) kineziológiai és pszichológiai módszerekkel lehetséges oldani az élmény feszültségén és lehetőséget adni az új képességek kibontakoztatásának. A megfelelő időstrukturálás, a jó időbeosztás ugyancsak segít a kiegyensúlyozottság elérésében, hogy a tanulást ne stressznek éljük meg.

Módszerek időzavar és halogatás ellen

Az időhiány halogatáshoz vezet, ami pedig egyre csak növeli a stresszt. Ahhoz, hogy optimálisan használjuk ki a rendelkezésünkre álló időt, fontos, hogy néhány alapvető dolgot szem előtt tartsunk. Ha megfelelőek a körülmények, sokkal könnyebben megy a tanulás vagy a munka. Ehhez tudnunk kell, mi a domináns érzékszervi csatornánk, melyen át a legkönnyebben megragad bennünket az új információ. Látnunk kell egy ábrát, vázlatot, vagy könnyebb, ha halljuk az újdonságokat, esetleg le kell írnunk, ahhoz, hogy rögzüljön? Asztalnál ülősek vagyunk, vagy mozognunk kell, hogy az éberségünk ne lankadjon? Jó feltérképeznünk az időrabló tevékenységeinket is és helyettük olyan dolgokat csinálni, amelyek nem csak arra adnak lehetőséget, hogy "egy kicsit ne kelljen semmi értelmeset csinálni" hanem olyanokkal töltsük az időt, melyek emellett fel is töltenek. Ha át tudjuk tekinteni a napunkat reggel, indulás előtt és este visszanézni, mielőtt lefekszünk, sokkal jobban kontrollálni tudjuk majd a napjainkat, ami a gondolkodásunkon és az akaraterőnkön is meg fog látszani.

Nem hagyhatjuk, hogy a tennivalók elárasszanak, ahhoz, hogy kézben tudjuk tartani, gyakran jól jön egy lista a tennivalóidról, és ehhez a fontossági sorrend felállítása! Ha biztonsági határidőkkel dolgozunk, nem kell attól félnünk, hogy az utolsó pillanatban kapkodnunk kell, és a stressz-szintünk az egekbe szökik. Van továbbá egy alapszabály, melynek neve: öt perc szabály. Öt percig bárki képes csinálni még azt is, amit nagyon utál. Ezzel megelőzzük a halogatásspirálba kerülést, hiszen azonnal aktivitásba visszük át a feszültségünket, ami egyébként a napunkra is rányomná a bélyegét. Ki ne érezte volna már, hogy bár szabad napot adott magának, mégis ugyanolyan feszült és fáradt lett a nap végére, mintha egész nap dolgozott, tanult volna. Ha képesek vagyunk kezelni a feladatokkal járó stresszt, az nem bénítólag, hanem inspirálóan fog hatni ránk.  Időstrukturáló módszerekkel, tanulásmódszertani tervvel hatékonyabbak lehetünk az életben.