Szorongásos panaszok, alvásproblémák, iskolai problémák, viselkedészavarok, koncentrációs nehézségek vagy más gyermekpszichológiai problémák esetén a gyermekkel és a szülővel közösen zajlik a munka a panaszok mielőbbi kezelése érdekében.

A gyermek gyakran a családi tünethordozó, akin megmutatkoznak a család feszültségei, s mivel ő még nem tudja elmondani, mi bántja, s nem is egészen érti, tehetetlensége, lelki feszültsége betegség formájában jelenik meg.

A gyermek mindig úgy érzi magát, ahogy a szülő. Mondhatja az anyuka, hogy juj, de klassz lesz az ovi, ha ő maga feszül és szorong, ezt a gyermek egy pillanat alatt megérzi és érzelmileg fertőződik. Ahogyan a szülő gyermeke mozdulatából, pillantásából tudja, hogy érzi magát a gyermeke, a gyermek is azonnal „leveszi a jeleket” bár ő még csak érzékeli, nem érti. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő mielőbb megnyugtassa magát, mert csak így tud segíteni gyermekének a beilleszkedésben.

A szülői példamutatás többet ér, mint száz szó. Ha a gyermek azt látja, hogy a tudás, a rend, a közösség érték és a öröm, ő is részesülni akar a felnőttek kiváltságából és hasonlóan tesz, mint ahogy a szülőtől látja. A szülőnek tudatosítania kell a gyermekkel szembeni talán ki sem mondott elvárásait. Ehhez őszintének kell lennie önmagához. Mit vár el a gyermektől? Milyen életet álmodott meg neki? Mit szeretne belőle? Milyennek szeretné látni? A kérdések megválaszolása után át kell gondolni, hogy ezekből melyek a gyermek valódi igényei, és melyek a szülő álmai. Fontos tudatosítani, hogy a gyermek egy önálló individuum, különálló személyiség, nem a szülő életének meghosszabbítása. Fontos, hogy tudjuk tisztán látni a gyermek valódi képességeit! Az érzelmi fejlesztésre törekedjünk, figyelemmel és szeretettel neveljünk. Ha érzelmileg kiegyensúlyozottan telnek a napjai, az értelmi fejlődésnek sem lesz akadálya, azonban ha az iskolához, óvodához stressz társul, kialakulnak a lelki alapon létrejövő tünetek, mint a bepisilés, rémálmok, szorongás, diszlexia, stb.

A gyermek lelki kiegyensúlyozottságához alapvető, hogy a szülő segíteni tudja a gyermekben zajló változásokat. A szülő a gyermek elfogadásával, egyéniségének tiszteletével, világos korlátok felállításával, de meleg szeretetével tudja a leginkább támogatni gyermeke értelmi és érzelmi fejlődését, s egy boldog felnőttet nevelni.

A gyermek problémáinak speciális játékos módszerekkel történő feltérképezése után a szülők problémamegoldásba való bevonása segíthet  a legtöbbet a panaszok hátterének feltárásában és a megoldás keresésében.

Kapcsolódó cikkek, videók:

Érzelmi fejlesztés kell, nincs mese!
A bábjátékról
Komisz kor
Serdülő kór?