Szabadság, szerelem

Az, hogy valaki mennyire sikeres a párkapcsolataiban, nagyban befolyásolja az önértékelését. A kudarcok, az önbizalomhiány, a külső vagy belső tulajdonságokkal való elégedetlenség, a szigorú szexuális nevelés, a kapcsolati minta hiánya, a szülőkhöz való túlzott kötődés, esetleg a szülőpótlék keresése mind befolyásolja a kapcsolat minőségét és hosszát.

Manapság egyre divatosabb a szingli életforma, legalábbis a felszínen. S mi lehet mindennek a mélyében?
A házasság intézménye korunkban válságát éli. Sok fiatal pár érzi úgy, hogy nem érdemes egy jogi procedúrával megnehezíteni a dolgukat, ha esetleg rosszul alakul a kapcsolat. Így már a közös életről való döntéskor belekalkulálják az esetleges elválást. Vajon láttak -e példát boldog házasságra környezetükben, például szüleik generációjában?

Ásó, kapa, nagy harag

Sokan félnek az elköteleződéstől. Ennek számtalan oka lehet a rossz példákon túl is. A modernizáció magával hozta az élet felgyorsulását, gyorsétteremben eszünk, egyszer használatos, eldobható poharakból iszunk, az instant porból percek alatt kész a leves, a kávé, az üzletben visszaakasztják helyettünk a felpróbált, meg nem vásárolt ruhát. Kétévente érdemes autót cserélni! Használt öltönyét becseréljük újra! A régi rossz, az új jó- sugárzik a médiából is. A választási lehetőségek száma azonban zavarba ejtően óriási. Ha végleges döntést kell hoznunk, jól kell választanunk, s ez a felelősség hihetetlen súllyal nehezedik ránk. Hogy ettől megkíméljük magunkat, nem rendezkedünk be hosszú távra, vagy halogatjuk voksunk leadását, amíg csak lehet. Esetleg a ’maximum elválunk’-jelszóval indulók táborát erősítjük.

A családalapítás a házasságkötő teremben kezdődik, és az első gyerek születésével kap igazi nyomatékot. Nem hiába nevezik a házasságot szövetségnek, gyakran valóban nélkülözhetetlen egy igazi jól szervezett csapat, ahol mindig új képességeket kell elsajátítani, attól függően, csecsemőről, kisiskolásról vagy serdülő kamaszról van-e szó.
A férfi főleg a kezdetekben érezheti magát feleslegesnek, mikor a csecsemő még teljesen az anyjára van utalva, más ne tudja ellátni. Később a gyermek növekedésével újabb és újabb próbák sora jön, mely nem csak a szülői, a házaspári kapcsolatot is próbára teszi. A nő nem csak anya, feleség is egyben, s legtöbbször dolgozó nő is. A szerepek közötti libikóka bizonytalan lehet. Sok férfi fél, hogy a házasság kezdetével elveszíti a nőt, akit szeretett, s kap helyette egy anyát vagy egy háziasszonyt. Ebben persze benne van a saját férfiasságába vetett csekély hite is, hogy van annyira férfias, hogy nő tud maradni mellette a társa, és a rossz családi tapasztalatok is. Nagy félelem az unalom is! Mi új jöhet még egy házasságban? 

Valójában az együttélés, a házasság - papírtól függetlenül, onnantól kezdve, hogy családalapítás szándékával történik - különböző változásokon megy keresztül. Egy gyermek nélküli házaspár más, mint egy csecsemős, kisiskolás, serdülőt nevelő, és megint más, mikor a gyerekek felnőtté érve már kirepültek a fészekből, és a szülőpár újra egyedül maradt. Más, ha egyedül maradva még aktívan dolgoznak, és más, ha már nyugdíjasok, és otthon vannak. Minden szakaszban megtalálhatók a különleges feladatok, a kihívások, melyek tovább érlelik a személyiséget. S az, hogy ebben társunk is van, élménnyé teszi az utat.  

Geszvein Erika

« vissza