Stressz

A stressz a szervezetet érő erős, károsodásokat előidézni képes megterhelések gyűjtőneve, amely magába foglalja azokat a hatásokat, mint a hideg, a forróság, a betegségek, a különböző szociális és civilizációs hatások.

A stressz az evolúció "terméke".  Azok a fajok maradtak meg a fejlődés során, melyek alkalmazkodni tudtak a környezethez, és az egyes ingerekre speciális válaszokat tudtak kialakítani. Például a bundás állatok hideg hatására felborzolják a szőrüket, így fokozzák a hőmegtartást, és csökkentik az általa fellépő stresszt, ha a külső hőmérsékleti körülmények rosszra fordulnak.

Többféle inger válthat ki stresszt, és többféle válaszreakció keletkezhet. Egy adott szituáció nem mindenkinél vált ki stresszt, van akinél egy színpadi szereplés tenyérizzadással, hányingerrel, remegéssel, a torokban gombócérzéssel jár, de van aki alig várja, hogy reflektorfénybe kerülhessen.

Stressz esetén a szervezet megpróbál alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ennek több szakasza van, először egyfajta alarm jelzés érkezik az agyba, így a szervezet arra törekszik, hogy mobilizálja az erőt, például az izmok befeszülnek. Ezután az állapot, mint egyfajta ellenállás fennmarad, vagy addig amíg a fenyegető szituáció el nem múlik, vagy míg ki nem merül a szervezet.  Ez főleg akkor történhet meg, ha a fenyegetés állandósul, vagy gyakran ismétlődik.

A köztudomással ellentétben azonban a stressz nem biztos, hogy rossz! Versenyhelyzetben például nagyobb teljesítményre ösztönözhet. A stressznek két típusa van: a jó stressz és a "rossz" A károsat distressznek nevezik.

A stressz esetén jelentkező fizikai tünetek lehetnek: megemelkedett pulzusszám, szaporább légzés, izomfeszülés, magas vérnyomás, kitágult pupillák, a koncentráció csökkenése.
A pszichológiai tünetek közé tartozik az álmatlanság, az aggódás, a balsikertől való félelem, a korlátozott koncentrációs szint, a növekvő fáradtság, kimerültség, a közömbösség, az unalom, az agresszivitás és az idegesség.

Sokféleképpen védekezhetünk a stressz ellen, van, aki agresszív lesz, van, aki mindent visszautasít, stressz alatt negatívan áll hozzá mindenhez, befelé fordul, kényszert érez a meneküléshez, elszigetelődik, vagy nem tudja észrevenni a problémákat, "fejét a homokba dugja". Van, aki aktívan válaszol, küzdeni kezd, ha stressz éri, és van, aki passzív marad, menekülni kezd.

 A stressz legfőbb veszélye, hogy a hatások felhalmozódnak. Minél több stressz éri az embert, még ha sok apró bosszantó dolog is, ahogy egyre több ilyen probléma gyűlik össze, egyre nagyobbnak kezdi érezni a nyomást. A stressz komoly betegségeket is okozhat, ha túllépi az egyén ellenálló képességét, a feszültség testi tünetek formájában próbál kiutat találni.

Fontos, hogy a mindennapi rohanásban észrevegyük ha stressz ér minket, és megpróbáljuk csökkenteni. Ez különösen akkor nehéz, ha sorozatosan több megpróbáltató helyzet elé kerülünk. Érdemes előre felkészülni stresszcsökkentő stratégiákból, hogy szükség esetén azonnal alkalmazni tudjuk így megkíméljük magunkat a rossz stressz ártalmaitól.
Cikksorozatunk következő részében néhány ilyen módszert mutatunk be.

Geszvein Erika

« vissza