Légy kreatív!

Mit jelen a kreativitás? Ki számít kreatívnak? Erre a képességre születni kell vagy nyomába érhetünk valaha Leonardonak?

A legtöbb felfedező, aki egy-egy kreatív megoldással, nagyszerű találmánnyal vált híressé, sokoldalúan képzett gondolkodó is volt. Jogosan hihetjük, hogy kreativitásuk kivételes intelligenciájuknak volt köszönhető, a kutatások azonban rácáfolnak erre. A magas intelligencia nem feltétlenül jár együtt kiemelkedő alkotókészséggel is. A kreativitás különböző területeken nyilvánulhat meg, lehet valakinél a gondolkodás, valakinél a beszéd, másoknál az asszociációs készség igazán kreatív.

Miből áll a kreativitás? 

A kreativitás könnyedséget, hajlékonyságot, eredetiséget, érzékenységet és átfogalmazási képességet jelent. A könnyedség része, hogy hamar eszébe jutnak emlékek, például korábbi megoldási módok, tapasztalatok, a hajlékonyság azt jelenti, képes több szempontból rátekinteni egy-egy dologra, az eredetiség újszerű gondolkodást takar, az érzékenység pedig ahhoz segít hozzá, hogy az apróságokat is észrevegyük, hogy nyitottak legyünk. Ha pedig át tudunk fogalmazni egy-egy jelentést, máris megnyílik előttünk jónéhány új út.

A kreativitás nem jön magától, meg kell teremteni hozzá a megfelelő légkört.

Szükséges a lelki biztonság, például egy iskolában egy gyermek akkor tud kreatív megoldást találni, ha érzi, hogy tanára szereti, elfogadja. Ha tudja, hogy a munka jegyre megy, azaz külső értékeléshez kötött, inkább választja majd a konvencionális megoldást, mint hogy kockáztasson egy eredeti elgondolással. A belső értékelés azonban segíti a kreatív megoldások kibontakozását, azaz ha a saját megítélésünk a döntő, nem másoké. Fontos az empátia is, az érzés, hogy elfogadnak. Csak így merünk megnyílni és kifejezni önmagunkat más formában, mint szokásosan, mint eddig. S mindez nem lehetséges egy kötött légkörben, meg kell élnünk a szabadságot, hogy szabadon kísérletezhetünk. S végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy bátran legyünk spontánok, ne féljünk az újtól, a szokatlantól!

Fejleszthető a kreativitás?

A válasz: igen! Alex Osborn az 1930-as években kifejlesztett egy brainstorming nevű technikát, melynek lényege, hogy egy kis létszámú, korban, nemben, képzettségben minél változatosabb összetételű csoport összeül, hogy a problémáról beszélgessen. A csoportnak jó, ha van vezetője, aki biztosítja a megfelelő légkört és segít megfogalmazni a megoldandó problémát.

A brainstorming vagy másként ötletbörze lépései egyszerűek:

1. A probléma megfogalmazása, átbeszélése. (Például: Nem találok témát a szakdolgozatomhoz.)
2. A probléma újrafogalmazása, kibővítése. (Hogyan találjak témát a szakdolgozatomhoz ilyen kevés idő alatt? Hogyan olvassak el több tucat könyvet és honnan merítsek ihletet valami izgalmas témához? Hol találok ehhez megfelelően elmélyítő nyugalmat?)
3. A legfontosabb pontok megjelölése. (Mindenképpen ki kell találnom valamit, nem halaszthatom el a diplomázást. A lényeg, ha könyveket már nincs is időm átfutni, legyen egy olyan témám, ami engem is valóban érdekel.)
4. Bemelegítés. A kreatív légkör megteremtésének fázisa. Jók hozzá az olyan feladatok, melyek révén a kreativitás fejleszthető. Például az ilyen kérdések: Mire használható fel egy gyufásdoboz? Sorolj fel 10 dolgot!
5. Ötletbörze. Jöjjenek az ötletek, mindegy, milyen vad, a lényeg a mennyiség, majd utána kiválasztható az, ami meg is valósítható.

A módszer végezhető egyénileg is, de ha van néhány jó barátunk, aki segít az ötletelésben, a társas hatás fokozhatja az ötletek számát. Olyan ez, mint a futóverseny, ha mellettünk is futnak, mi is begyorsítunk, vagy mint egy kosárlabdameccs, ha van kinek passzolni, alig érezzük, hogy elfáradtunk.

A kutatások szerint a csoportos ötletelés bár több megoldást hoz, azok sokszor felszínesebbek, mint ha egyedül gondolkodunk el. Hogy melyik módszert választjuk, függ attól, mihez keresünk kreatív megoldást.

Geszvein Erika

« vissza