Borúra derű

Egyre rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák, egyre kevesebb természetes fény éri szervezetünket.  Mikor az idő hűvösebbre fordul, szívesebben bújunk be a meleg lakásba, kevesebbet mozgunk szabad levegőn, marad a zárt konditerem, a munkahely, az iskola és a lakás négy fala. Pedig a természetes fényre csakúgy szükségünk van, mint a fotoszintetizáló növényeknek.

A téli depresszió néven ismert hangulatzavar kialakuláshoz nagyban hozzájárul a fény hiánya. A fény alapvetően meghatározza kedélyállapotunkat, ezt már az ókori kultúrák is felfedezték. A görög-római kultúrából származik a természetgyógyászok által ma is gyakran javasolt helioterápia, azaz a napfürdőzés. Egyiptomban a szentélyeket úgy építették meg, hogy a Nap sugarai elérjék az oltárt, a középkori katedrálisokban a betegeket a színes ablaküvegeken át bejutó fénnyel gyógyították. India igazán színes ország, a hinduizmus pedig az egyik legrégebbi, ma is gyakorolt vallás. Ősi ajurvédikus gyógyításuk is használja a fényt, elsősorban különböző színű kristályok átvilágításának segítségével. A modern orvostudományban a lézer felfedezésével kiderült, hogy a polarizált fény erősíti az immunrendszert, és számottevő javulást hoz különböző betegségek, például visszérbántalmak és bőrbetegségek esetén is. Ekkor indult el a fény jótékony hatásainak tudományos, orvosi kutatása.
A nap ősi, éltető szimbólum, nem véletlenül. Amellett, hogy fényt és meleget ad, az évszakok és napszakok körforgásán át szabályozza az életet, újító hatással van a bőrre, lassítja az öregedési folyamatokat, optimalizálja a faggyútermelést, hat a vérkeringésre, a nyirokrendszerre, kiváló narancsbőr ellen, és segít a baktériumok, gombák, vírusok okozta fertőzések (pattanás, bőrgombásodás, herpesz ) gyógyulásában. Hatással van a hormonokra is, befolyásolhatja az anyagcsere sebességét, az alvást, az étvágyat és a mirigyműködést is. Fertőtlenítő hatású, segíti a hajhullás megszűntetését, érszűkítő hatása révén pedig fájdalomcsillapító.
A fény azonban nem csak betegség esetén avatkozhat be jótékonyan az életünkbe, jelenlétével és hiányával is hat ránk.
Más a fényigényünk a hálószobában és más a könyvtárban. A környezetpszichológia egyik kutatási területe a fény életvitelre gyakorolt hatása. Egy ilyen vizsgálatban azt találták, hogy ha két ember beszélget, több fényre van szükség, mint ha egy nagyobb társaság jön össze, de nem mindegy, hogy munka folyik-e, vagy egyszerű beszélgetés, időtöltés. Ha két ember találkozik, az is befolyásolja a fényszükségletet, hogy szerelmi vagy pusztán baráti kapcsolatban vannak-e egymással. Sötétben elálmosodhatunk, a fény azonban segít éberebbnek lenni. Egy erőteljes érzelmi viszony amúgy is heves szívdobogáshoz vezet, így szerelmünkkel való találkozáskor kevesebb fénnyel is megelégszünk. Többek között ezért kedvelt a félhomályos randevú.
Ahogy közeledik a tél, előfordul, hogy ha reggel korán, még sötétben indulunk el, mire este hazaérünk már sötét van. Napunk nagy részét zárt térben töltjük, attól függően, hogy mennyire borús az idő, egy ideig még természetes, délután felé mesterséges fénnyel megvilágított környezetben. Az évszakot jellemző egyre koraibb sötétedés és az ezzel járó fáradtság ellen azonban még így is sokat tudunk tenni. Sokat segít a rendszeres, rövid ideig tartó szellőztetés, és ha ameddig csak lehet, természetes fény mellett dolgozunk. A neonfény hamar kifárasztja a szemet, kellemesebb, ha több, irányítható fényforrást használhatunk.
Persze ha munkahelyünk, iskolánk megvilágítása adott, nincs választási lehetőségünk. Ilyenkor azzal tudunk kompenzálni, ha lakásunkat a lehető legkényelmesebbre alakítjuk ki, ebből a szempontból is. A hely, ahová egy fárasztó nap után megérkezünk a feltöltődés helye kell, hogy legyen. Apró lámpákkal, hangulatvilágítással, színesre festett búrákkal, áttetsző függönyökkel, színes drapériákkal, tükrökkel sokat változtathatunk még egy rosszabb adottságú lakás fényviszonyain is. Kísérletezzünk! Ha pedig nem vagyunk biztosak magunkban, olvassunk át néhány lakberendezési tanácsot, praktikus trükköket tartalmazó lapot, és tegyük lehetővé magunknak az otthoni tökéletes, zavartalan regenerálódást!
Emellett pedig ragadjunk meg minden alkalmat, hogy élő fény érjen minket! Már azért is hálás lesz a szervezetünk, ha az ebédszünetből megtakarítunk magunknak 5-10 percet egy kevés szabad levegőn való fényfürdőzésre. Ha pedig a téli bút mindezek ellenére közeledni érezzük, még mielőtt azt hinnénk, elkerülhetetlen a súlyos depresszió, számos alternatív terápiás formát is kipróbálhatunk hangulatunk javítására. Ma már rengeteg módszer kínálkozik, például a színeket használva segítségül a színmeditációtól kezdve a színfürdőzésen át a színtáplálkozási terápiáig, mellyen javíthatunk kedélyállapotunkon és feltölthetjük magunkat életerővel, míg újra kisüt a nap.

Geszvein Erika

« vissza