Tanár úr, készültem!
Közeledik a vizsgaidőszak, amikor rövid idő alatt hatalmas mennyiségeket kell memorizálnunk. Nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek- tartja a mondás. Hogyan érhető el, hogy ne csak a vizsga erejéig emlékezzünk a tananyagra, hanem tovább is?
A vizsgaidőszak a megmérettetés ideje. Egyetemen, főiskolán már más jellegű a tanulás, mint a középiskola alatt. Bár szerencsés esetben a szorgalmi időszak megalapozza a vizsgaidőszakban megtanulandókat, ilyenkor mégis hirtelen nagy anyagokat kell elolvasni és megtanulni rövid idő alatt. A bölcs mondás értelmében (nem is az iskolának, hanem az életnek tanulunk) és amiatt is, hogy gyakran egy tantárgy az előző félévben tanultakra épül, érdemes olyan tanulási technikát elsajátítani, amivel nem csak pár hét erejéig marad aktív a tudásunk. Természetesen az a tudás, amit sokáig nem használunk, elfelejtődik, de ha egyszer jól megtanultuk, könnyebben elő tudjuk majd hívni újra.
Tekintsünk át néhány hasznos tanácsot az alapos ámde gyors tanulás elsajátításához!
- Bármennyire is életcélunk leendő hivatásunk, nem mindig érezzük úgy, hogy a vizsgaidőszak a szabad elmélyülés lehetősége, hát még ha nem is vagyunk biztosak a jövőbeli szakmánkat illetően. A vizsgaidőszakban hirtelen ránk zúduló terheket könnyebbé tehetjük, ha alkalmazkodunk a szorgalmi időszakot felváltó új időszakhoz, például ha megtervezzük a tanulásunkat. Mire hány napot szánunk, mikor pihenünk, hogyan, beiktatunk-e sportot, hánykor kelünk, stb. A vizsgaidőszakot magunknak kell strukturálnunk, beleszámítva, hogy néha váratlanul erőt vehet rajtunk a csüggedés, a kimerültség, amire jó ha számítunk, és tudjuk, ilyenkor hogyan és mivel revitalizálhatjuk magunkat.
- A tanulás heteinek egyhangúságán csökkenthetünk, ha különböző rituálékat vezetünk be. Például tanulás előtt egy pohár narancslé, reggeli futás vagy váltóvizes zuhany. Kialakíthatunk a szobánkban egy tanulósarkot, ahová felhalmozunk minden szükséges kelléket, a könyveket, a jegyzeteket, szövegkiemelő filceket, jelölő cédulákat, színes ceruzákat, vizet, poharat, órát…
- Mielőtt hozzákezdenénk a tanuláshoz érdemes elgondolkodnunk a motivációnkon. Könnyebben és gyorsabban fogunk tanulni, ha valóban tudni akarjuk az új információnkat, mintha külső kényszer vesz rá minket (például a vizsga ténye). Ha úgy érezzük, felesleges az adott tárgyban való elmélyülés, sokkal nehezebb dolgunk lesz. Ebben az esetben próbáljuk megtalálni az okot és a célt, amiért mégis van értelme a megtanulandóknak!
- Mielőtt nekilátnánk a könyv olvasásának, fussuk át a tartalomjegyzéket, hogy képet kapjunk a témáról. Ezután lapozzuk át a könyvet, hogy megismerjük a felépítését, ha kaptunk, tekintsük át a tételsort, párosítsuk a könyv fejezeteihez. Segíthet az is, ha leírjuk, vagy bejelöljük az egyes témákat apró cédulákkal. Ha ilyen módon áttekintettük az anyagot, már jobban meg tudjuk becsülni, mi vár ránk, mennyi időre és milyen tempóra lesz szükségünk.
- A tanulás legfontosabb feltétele a figyelem. Jól tudjuk, hogy a párna alól nem jut a fejünkbe az anyag, ezért amit olvasunk, arra érdemes odafigyelnünk! Az iskolai előadások alkalmával bizonyára gyakrabban elkalandozunk, de az otthoni tanulás során ezt ne engedjük meg, inkább tartsunk szünetet, ha elfáradtunk!
- Az új ismereteket kössük ahhoz, amit már tudunk! Hasznos elővenni az előadásjegyzeteket, vagy felidézni a témával kapcsolatos korábbi emlékeinket. Ha másnap vagy kis pihenő után folytatjuk a tanulást, idézzük fel az addig olvasottakat, hogy egységbe szerveződjön fejünkben a tudás. Egyébként ez jó alkalom egy rövid ismétlésre is, így nem kell majd attól félnünk, hogy amit az elején tanultunk, arra már nem emlékszünk majd a vizsga napján.
Próbálgassuk a technikákat, hogy megtaláljuk a hozzánk leginkább passzolót! Cikksorozatunk következő részében további módszereket tekintünk át a memória fejlesztésére.
Geszvein Erika
« vissza
|
