Hova is tettem a memóriámat?

A feledékenység olykor szórakoztató, máskor dühítő. Nem lenne jó, ha minden elolvasott hirdetés, elhangzott mondat, feltett kérdés és álmodott álom folyton a fejünkben nyüzsögne, mert igen csak megnehezítené az életünket, viszont jó lenne, ha a fontos nevekre, helyekre, számokra mindig könnyedén vissza tudnánk emlékezni.

A felejtés legfőbb ellenségei a stressz, az érdektelenség, a figyelmetlenség és a rossz hangulat. Sokan többet törődünk a számítógépünk fejlesztésével, mint saját magunk karbantartásával. Általában csak akkor vesszük észre, hogy nem jó úton haladnak dolgaink, ha egy testi betegség formájában üzenetet kapunk. Pedig először érzéseik szintjén villog a vészcsengő, csak mivel azt könnyebb eltakarni, hajlamosabbak vagyunk halogatni a megoldáskeresést. A felejtésre mondjuk gyakran: már nem vagyok eszemnél, kezdődik az elbutulás… Pedig a feledékenység is sokszor egy vészvillogó, és ha észrevesszük, leállíthatjuk a ránk káros folyamatokat.

A kialvatlanság, a tartós rossz hangulat, a pesszimizmus, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód… és még sokáig sorolhatnánk, mi minden járul hozzá a feledékenység megjelenéséhez.Nehéz egyszerre mindenen változtatni, főleg, hogy egy megszokott életstílust nem lehet egyik napról a másikra lecserélni, mint egy autót. A figyelem fejlesztésének kiváló módja a meditáció, mert segít az összpontosítás kifejlesztésében. Hatása azonban nem jelentkezik azonnal, ezért kitartónak kell lennünk a gyakorlásban. Sokszor érezzük úgy, hogy ha az eredmények nem tapasztalhatóak azonnal, elveszítjük motivációnkat. Érdemes ezért a hatásukat hosszabb idő alatt kifejtő módszerek mellé néhány gyors trükköt bevetnünk. 

Tippek a jó memóriáért:

• Akarjunk emlékezni! Már az információ bevésésekor tudatosítsuk, hogy erre és arra vissza akarunk emlékezni.
• Logikai szálra fűzzük fel az eseményeket, akkor könnyebben megmaradnak!
• Vonjunk érzelmeket a megjegyezendő dolgokba! Például ha egy szöveget átélünk, könnyebben memorizálni tudjuk, mintha csak gépiesen magolni próbáljuk.
• Minél több érzékszervet vonunk be, annál könnyebben megjegyezzük például a PIN kódunkat. Gondoljunk a számokra, halljuk magunkban, ahogy kimondjuk, vagy ahogy telefonunk pityeg, lássuk a telefon számlapját, az alakzatot, amit ujjunk bejár rajta…
• Nevek megjegyzése nem könnyű, főleg, ha egy nagy társaságban vagyunk. Többnyire a saját nevünk érthető kimondására koncentrálunk és nem arra, hogyan mutatkozott be a másik. Ezért célszerű visszakérdezni, ez még jól is fog esni a másiknak. A nevek megjegyzésénél segít, ha némi plusz információt is megtudunk az illetőről, mert azt köthetjük a névhez. Ha például bemutatkozik nekünk Ormos Lilla, akiről kiderül, hogy manikűrös, megjegyezhetjük nevét onnan, hogy ő a lila körmös. És ami még segít, ha amint lehet, leírjuk a hallott neveket és a hozzájuk tartozó információt, esetleg ha jellegzetes a fizimiska, azt is, s hozzá azt, hol és mikor találkozunk. Így később elővehetjük a jegyzetünket, ha nem ugrik be, honnan is ismerjük azt az illetőt, aki olyan hevesen integetett nekünk a minap a metróról, vagy akivel még szóba is elegyedtünk pár mondat erejéig, főleg, ha újra visszatérünk az adott társaságba, és szeretnénk tovább építeni a kapcsolatokat. Ha búcsúzáskor megismételjük a neveket, a legjobbkor gyakorolunk, még látva az arcot, érezve a benyomásokat.
• A Hol a mobilom?- kérdését gyorsan megválaszolhatjuk, ha van másik telefon a közelben, vagy valaki, aki megcsörget minket. A Hol a szemüvegem? -ügy azonban nagyobb fejtörést okozhatnak. Legegyszerűbb, ha mindig mindent ugyanoda teszünk. Ha új rendszert vezetünk be, a fontosabb tárgyak új helyét jegyezzük fel, míg meg nem tanuljuk. Ha nem lehetséges mindez, mert például sokat utazunk, sok helyen megfordulunk, s letesszük a kulcsot, szemüveget, naptárat, tudatosítsuk az elhelyezést! Csörgessük meg a kulcsot, koppintsuk a tollat az asztalhoz, helyezzük a naptárat éppen az asztal sarkához igazítva, stb.
• Na de hol a kocsim? A parkolás megjegyzése is kiváló memóriajavító feladat. Ha parkolóházban állunk, és egy betűt kapunk egy számmal, alkossunk belőle egy szót. Például ha fogorvoshoz menet a B3-as megállóba állunk meg, jegyezzünk meg olyanformán, hogy Boldog leszek, ha Hazamehetek (B, mint Boldog és H, mint Három/Hazamehetek). Hasonlóan alkothatunk mondatot két kocsi közé beállva, vagy egy üzlet elé parkolva egy kis fantáziával.
• A fontos iratok általában hirtelen kellenek. Ahhoz, hogy azonnal megtaláljuk, szükséges némi előrelátás. Érdemes katalógusszerű mappát nyitni, és különböző fakkokba tenni az egy témához tartozó dokumentumokat. Befizetett csekkek, oklevelek, szerződések, orvosi papírok, tárgyalások feljegyzései, megjegyzendő nevek listái, stb…

A következőkben a tanulással, szövegek megjegyzésével kapcsolatos trükköket tekintjük végig.

Geszvein Erika

« vissza