Hogyan légy boldog? 13.

A jókedv létrehozásának legegyszerűbb receptje: tegyünk úgy, mintha boldogok lennénk. Persze ez nem jelenti a valódi érzelmek elfojtását, elnyomását, hanem csupán annyit, hogy mosolyogjunk többet! Kutatások igazolják a jótékony hatást.

A legegyszerűbb boldogságfokozó gyakorlat angolul így szól: keep smiling!  A mosolygás valóban boldoggá tesz. Nemcsak a környezetünk lesz vidámabb, ha mosolyogni lát minket, de az ún. faciális feedback hipotézisnek megfelelően mi magunk is boldogabbakká válhatunk. Az elmélet szerint a nem verbális jelzések szabad kifejezései fokozzák az érzelmi élményt, azaz a mosolygó arckifejezés akaratlagos felvétele a mosolynak megfelelő érzelmeket mozgósít.

A mosoly a három alapvető humán gesztus egyike. Sírni születésünktől fogva tudunk, mosolyogni már a 6. héttől, nevetni pedig először a 4-5. hónap táján kezdünk. Egyes kutatók szerint a mosoly a nevetés csökevényes formája, elő- illetve utóhatása. Nevetésterápiáról, ill. a nevetés jótékony hatásairól (immunerősítő, energetizáló, feszültségoldó…) már sokat hallhattunk, mégsem tudjuk úgy alkalmazni, mint valami csodapirulát, hiszen kevés ember tudná megoldani, pl. a napi 3x10 perc nevetést. Furcsállná is a környezetünk, ha időről időre magunkban felkacagnánk, hiába magyaráznánk, hogy pusztán egészségügyi okokból tesszük. A mosolygásért viszont nem fogunk aggódó tekintetekbe ütközni, sőt, örömünkkel megfertőzhetjük a környezetünket, amiből pedig már közös kacagás születhet.
A mosolygó kisbaba másokat is mosolygásra késztet. Nehéz megállni, hogy ne mosolyogjunk vissza, ha ránk mosolyognak.

A mosoly hatékonyságát vizsgálta egy kutatócsoport, kísérleti személyeket két csoportra osztott, és mindkettő csoportnak adott egy képregényt és egy filctollat. Az egyik csoportnak a filctollat keresztben a foga közé kellett szorítania, a többieknek pedig „o” alakban csücsörítve a szájukat kellett bevenniük a tollat, és így elolvasni az újságot. Az első csoport mimikai izmainak állapota nagyban hasonlított ahhoz, mintha mosolyogva olvasnának, a másik csoporté viszont ellenkezőleg, az „o” szájtartás felvétele az egész arcra a nemtetszés vonalait ültette ki. A feladat az volt, hogy megítéljék az olvasottakat, még pedig az alapján, hogy mennyire találták humorosnak. Az eredmény kitalálható. Ezek alapján hihető, hogy az az ember, aki többet mosolyog, szebbnek látja az életet (és az élet szebbik oldalát is látja) mint az, aki borús arccal jár-kel. Arról nem is beszélve, hogy szívesebben kezdeményeznek kapcsolatot valakivel, aki mosolyog, mint aki bosszúsan néz, és szívesebben tartanak fenn kapcsolatot olyan emberrel, aki a nehézségekben is képes megtalálni a jót, és bíztatóan mosolyogni másokra, mint azzal, aki csak a sötét oldalát látja mindennek.

A pozitív viszonyulás tanulható. Egy magyar pszichiáter, dr. Vidovszky Gábor kifejlesztett egy csoportban, ám egyénileg is begyakorolható Örömtréning nevű módszert, mely arra tanít meg, hogyan vegyük észre az élet pozitív oldalát és hogyan kommunikáljunk úgy, hogy másokat is jókedvre derítsünk! Az öröm minden ember kezdettől fogva adott, természetes és kifogyhatatlan erőforrása.. Kezdjük mosollyal a napot, és fedezzük fel mindennapi örömeinket!

Geszvein Erika

« vissza