Hogyan légy boldog? 11.

A boldogságra való képesség bárki számára elsajátítható, aki elég nyitott és rugalmas ahhoz, hogy változásokat vezessen be az életébe. Vannak könnyebb és nehezebb lépések, a sport, mint boldogságfokozó gyakorlat könnyebben beiktatható bárki életébe, mint a vallás vagy spiritualitás.

Egyszerű elmondani s jól is hangzik, hogy ha boldogabbak akarunk lenni, sportoljunk, az viszont, hogy ha boldogabbak akarunk lenni, higgyünk, már furcsábban cseng, hiszen a hit, legyen szó intézményesített vallásról vagy spiritualitásról nem azért fejlődik ki bennünk, mert boldogabbá akartunk válni általa.

A boldogságkutatók eredményei szerint a vallási és spiritualiás gyakorlatokat végzők boldogabbnak vallják magukat azoknál, akik vagy nem végeznek efféle rendszeres gyakorlatokat (templomba járás, imádkozás vagy meditáció) vagy egyáltalán nem hisznek az emberen túli magasabb igazság létezésében, és a hívők gyakran hosszabb életet is élnek.

Mik lehetnek az okok?

Egyrészt, aki hisz egy felsőbb erő működésében, az nyugodtabb és bizakodóbb tud maradni olyan élethelyzetekben, melyeket nem tud kontroll alatt  tartani, mert bízik abban, hogy Isten/Krisna/Buddha/Jahve/Allah/a magasabb isteni erő, vagy ahogy éppen az ő vallásában nevezik segíteni fog, hogy a dolgok jól rendeződjenek. Főleg, ha kéri is őt. Ha pedig az események jól alakultak, hálát tud adni érte,
Másrészt a vallásos, spirituális életet élők többnyire egy közösséghez is tartoznak hitük által, így a társas támogatottságuk is jobb, ami szintén hozzájárul a boldogság érzéséhez. Sok közösség megkívánja a tagjaitól, hogy ne dohányozzanak, ne igyanak alkoholt, vagy hogy ne egyenek húst és állati eredetű ételeket, így számukra valóban hosszabb és egészségesebb élet adatik meg.
A legfontosabb pedig, hogy a magasabb létezőben való hit a saját életünket is más aspektusba helyezi, hiszen így érthetőbbé válhatnak azok az okok és célok, melyekre nincs racionális magyarázat. Megtanuljuk életünket madártávlatból is szemlélni, egy nagy egész részeként, ahol a történéseknek mélyebb oka van, és magasabb célja.

Nemcsak a vallásos vagy spirituális életet élők törekednek jobb emberekké válni, mindenki, még aki nem is hisz az életen túli világban vagy a következő életekben szeretne jó lenni és az életét jól csinálni. Sajnos előfordulhat az is, hogy a vallási tanok félreértelmezéséből egy büntető Istenkép formálódik ki. Freud ezt a jelenséget megszállottsági neurózisnak nevezte, amikor az elnyomott érzelmek, elfojtott vágyak, a bűntudat, az önostorozás betegséget okoz. A toleranciában való fejlődés minden vallás és hitrendszer alapja kellene, hogy legyen, mert előfordulhat az is, hogy egy vallásos ember előítéletesebb azokkal, akik nem az ő vallását gyakorolják, mert kifejlődik benne egy olyan túlzó önértékelés, amely révén úgy érzi, ő mindenki másnál jobb ember. A másik oldal pedig az lehet, ha valaki az eredendő bűn tudatának nyomása alatt szorongani kezd, és értéktelennek érzi magát. Az egészséges hit és spiritualitás viszont fokozza a boldogságot.
Viszont azok, akik nem vallásosak/spirituálisak is hihetnek szentségekben, például szentnek tarthatják a házasságot, a szülővé válást vagy a hivatásukat, ami szintén fokozza a boldogságot, hiszen így másként tekintenek ugyanarra az eseményre, feladatra.

Sonja Lyubomirsky boldogságkutató a következőket tanácsolja boldogságfokozó gyakorlataiban:

1. Keressük a dolgok értelmét, okát és célját! Ne elégedjünk meg a véletlenekkel! Keressük meg a válaszokat az élet nagy kérdéseire: ki vagyok én, miért élek, mi a feladatom… Olvassunk a témában, beszélgessünk barátainkkal róla!
2. Keressük meg azt a helyet, ahol el tudunk mélázni az életünkön, céljainkon, ahol terveket tudunk szőni, ahol meg tudunk nyugodni, ahol el tudunk csendesedni, ahol fel tudjuk venni a kapcsolatot önmagunkkal vagy azzal a magasabb erővel, melynek létezésében hiszünk!
3. Higgyünk benne, hogy életünk és minden alkotásunk, legyen az akár egy festmény, regény, költemény akár a gyermekeink, a hivatásunk, vagy akár a munkánk során egy jó célért létrehozott projekt önmeghaladásunk része, a világot gazdagítja, értelme van.
4. Keressük meg, mit tanulhatunk meg szenvedéseinkből, betegségeinkből, miben gazdagítja önismeretünket. Lehet, hogy erősebbek leszünk általa, lehet, hogy jobban empatizálunk másokkal és lehet, hogy új kapcsolatokat kötünk, vagy megerősítjük a régieket.
5. Imádkozzunk vagy meditáljunk, kérjünk és adjunk hálát!
6. Találjuk meg életünk szent dolgait!

Geszvein Erika

« vissza