Hogyan légy boldog? 10.

A boldog ember többnyire tevékeny, állandóan valamilyen munkában van, célok megvalósításért küzd. Azt, hogy mennyire boldog, sok minden meghatározza. Fontos, hogy legyenek céljaink, de az is meghatározó, hogy megfelelőek legyenek a céljaink.

Szűkebb és tágabb környezetünk, családunk és a társadalom számtalan elvárást és követelményt állít elénk, melyeknek meg kell felelni. Egy munkahelyen az előrehaladást szolgálják azok a célok, melyeket főnökünk tűz ki számunkra, s melyeket magunkévá kell tennünk, és megvalósítanunk. A családban a közös tervek (például keressünk egy nagyobb lakást, vegyünk egy új kocsit, hozzuk össze újra a békétlen családot) szintén közös célt tűznek ki, melynek megvalósításában részt kell vállalnunk. Amellett, hogy vannak külső célok, melyeket hol szívvel lélekkel, hol félgőzzel teljesítünk szükség van saját, belülről fakadó célokra is! A boldogságkutatók szerint aki belső célokat fogalmaz meg maga számára és azok megvalósításán dolgozik, boldogabb ember, mint aki csak máról holnapra ˝lesz ahogy lesz˝ él.

A célok segítenek, hogy:
1. értelmet, irányt találjunk életünknek, céltudatossá váljunk, és érezzük, urai vagyunk az életünknek
2. önbecsülésünkben, magabiztosságunkban és hatékonyságunkban fejlődjünk
3. örömet, büszkeséget találjunk, a sikerek révén érzésvilágunk felpezsdüljön
4. strukturálni tudjuk az életünket, így megtanuljuk beosztani az időnket
5. megtanuljunk együttműködni másokkal, kapcsolatokat alakítsunk ki például egy közös célért való küzdelem révén.

Milyen a jó cél? Sonja Lyubomirsky boldogságkutató több szempontot is áttekintett, hogy megvizsgálja, milyen célok teszik boldoggá az embereket.

A jó cél belülről fakad, nem külső megszorítások és kényszerítések eredménye. Persze lehet hogy a célunk eléréshez először külső körülményeknek kell megfelelnünk, például ha célunk eljutni egy külföldi országba először azt a célt kell kitűznünk, hogy összegyűjtjük a rá való pénzt. Fontos a lépések meghatározása, milyen lépcsők szükségesek ahhoz, hogy célunk végül megvalósuljon. 
Fontos a hitelesség kérdése is. Ha valaki azért akar orvos lenni, mert a szülei így akarták, kevésbé lesz boldog, mert amikor akadállyal találkozik küzdelme nem lesz olyan erős, mint ha saját elhatározásából szeretné életét a gyógyításnak szentelni. Érdemes ezért felmérni, hogy milyen képességeink vannak, hogy megtaláljuk azt a hivatást, ahol hiteles célokat tudunk kitűzni magunk elé. Ebben segíthet az önismeret, az önvizsgálat, de egy karrier-tanácsadó iroda is akár.

A célunk megfogalmazása abban segít, hogy tudatosítsuk, mit is akarunk pontosan. Nem mindegy viszont, hogy megközelítést igénylő vagy elkerülő célt fogalmazunk meg. Az előbbi lehet például az, hogy ezentúl figyelek, hogy egészségesen étkezzem, és rendszeresen sportoljak, az utóbbira példa, ha ugyanezt úgy fogalmazzuk: nem akarok meghízni. A negatív megfogalmazás veszélye, hogy fordítva is elsülhet a fogadalom. Ismerős talán a játék, mikor azt mondjuk, ne gondolj a rózsaszín elefántra, s a rózsaszín elefánt képe máris ott lebeg a szemed előtt. Ha a magasugró azt mondogatja, nem fogom leverni, nagyobb eséllyel veri le a lécet, mint ha úgy fogalmaz, átugrom! Agyunk nem tud tagadást értelmezni, ezért jobb, ha pozitív módon fogalmazzuk meg a célt, hogy az önbeteljesítő jóslattá váljon.

Célunknak persze harmoniában kell lennie egyéb céljainkkal. Ha az a vágyunk, hogy elutazzunk egy időre, amihez viszont össze kell gyűjtenünk a pénzt, akkor az első tervet kis időre el kell halasztanunk, és először a feltételt megteremtő célt alkalmazni. Az is lehet viszont, hogy két egyformán erős célunk van, például szeretnénk többet sportolni de szeretnénk több időt tölteni a barátainkkal. Ha megoldható, menjünk velük mozogni, így egyszerre mindkét célunk megvalósul, ha viszont nem vehetőek rá a sportolásra, akkor választanunk kell, és egyik célunkat korlátozni. Még mindig jobb így, mint ha egyik célunkat sem valósítjuk meg.

A jó cél rugalmas. Ha még tanulunk, vagy iskolás vannak, lehet, hogy egy időre el kell halasztanunk a földkörüli utazás tervét, és más célokat megvalósítani addig, míg elérkezünk életünk megfelelő szakaszába, ahol már könnyedén megvalósíthatjuk tervünket.

A kutatások szerint tartósabb boldogság érhető el egy tevékenységre irányuló céllal (megtanulok spanyolul, vért adok, elkezdek úszni járni) mint ha életkörülményeinken akarunk változtatni (veszek egy plazmatévét, új albérletbe költözöm). A körülmények idővel megszokottá válnak, nem okoznak boldogságot, a tevékenységekben viszont újabb és újabb kihívásokkal és örömökkel ajándékozhatjuk meg magunkat.

Hat lépés a cél megvalósításához:

1. A cél megfogalmazása (Pl. Új városba akarok költözni.)
2. A hozzá kapcsolódó hiedelmek átgondolása (Mi van ha nem tudok majd beilleszkedni? Korábbról vannak-e ilyen tapasztalataim? Mit kell tennem, hogy sikeresen beilleszkedjem?)
3. A cél átgondolása (Mire van szükség, hogy megvalósuljon? Állás, lakás? Mit jelent számomra ez a költözés? Új lehetőség, új oldalam kipróbálása, vagy inkább menekülés valami elől? )
4. Milyen gyakorlati lépések szükségesek hozzá? (Pl. állás- és lakáshirdetések olvasása)
5. Milyen akadályokkal szembesülhetek? (Pl. anyagi problémák, támogat –e a családom, mit teszek majd, ha ellenzik a költözésem?)
6. A cél melletti elköteleződés (Pl. készíthetek egy cél-táblát, ahová felírom, rajzolom, ragasztom a házat, várost, állást, stb. amit megálmodtam magamnak, így gyakran gondolhatok rá, ami segít továbbjutnom a nehézségeken.)

Célunk tehát legyen belső, hiteles, megközelítésen és tevékenységen alapuló, harmonikus és rugalmas, a megvalósításhoz pedig- akár e hat lépés segítségével- kezdjünk hozzá már ma!

Geszvein Erika

« vissza