Az én sportom

„Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni”- szól a híres graffiti. Ha problémáik vannak, és nem találunk megoldást, könnyen eljuthatunk ahhoz az érzéshez, hogy legszívesebben bedobnánk a kártyáinkat és egyszerűen kiszállnánk a játékból.

Ha egy probléma annyira fojtogat, hogy semmi máshoz nem tudunk hozzáfogni anélkül, hogy megfeledkeznénk róla, nem igazán tudunk lazítani. Talán még erről is álmodunk, és ébren is feszültségben tart az aggodalom. Ha a lélek nem lazul el, gyakran a test is feszült, de mivel a szervezet mindenképpen egyensúlyra törekszik, mindenáron megpróbálja leadni a fölöslegesen összegyűlt méreganyagokat. Ha nem tudjuk magunkat kidühöngeni, ha nem lehetünk mérgesek, új utat talál a feszültség, és például betegség formájában kényszerít rá, hogy odafigyeljünk önmagunkra. Ha tartós stressz alatt élünk, és nincs módunkban változtatni az életkörülményeinket, mert például egy határidős munkánk van, vagy el kell végeznünk az egyetemet, vagy éppen úton vagyunk a változtatás felé, de előtte el kell adnunk a házat, hogy egy újat vehessünk vidéken, ami jelen pillanatban még inkább bosszúsággal és aggodalommal jár, mint a boldog jövő tervezgetésével, találjuk meg a módját, hogy levezethessük a fölhalmozódó energiát!

Természetes feszültségoldó és boldogságnövelő módszer a sport.
„Még nem találtam meg az igazit”- szól a gyakori kifogás a rendszeres sport ellen.
A következő néhány módszer ebben nyújthat segítséget, Csíkszentmihályi Mihály, boldogságkutató segítségével tekintsük át a következőket:

1. Készítsünk leltárt a következőkről: 0-10-ig terjedő skálán pontozzuk, mennyire fontos számunkra, hogy egy sportágban fizikai, mentális, technikai, stratégiai készségeket kívánjon meg, majd pontozzuk, mi milyen szinten állunk ezekkel a készségekkel saját megítélésünk szerint!
2. Gondoljuk át, kedveljük -e a versengést, vagy feszültekké válunk -e tőle, csapatsportot vagy egyéni mozgásformát választanánk-e szívesebben? Pl. Szeretnék csapattársakkal osztozni a sikerben, ezért a barátommal megyek futni / ezért kosárlabda csapatot fogok keresni.
3. Fogalmazzuk meg a konkrét célunkat, mely testrészünket szeretnénk edzeni, milyen céljaink vannak vele és ehhez milyen szükséges lépések kellenek. Pl. Szeretném edzettebbé tenni a karom és a hátam, ehhez az kell, hogy hetente kétszer eljárjak 40 percet úszni.
4. Fogalmazzuk meg, mi motivál bennünket! Rajzoljunk egy táblázatot, ahol az első oszlopba soroljuk fel az okokat, miért sportolunk/sportolnánk, a másodikba írjuk az okok mellé, mennyire fontos számunkra ez a tényező, majd a harmadikba hogy ez belső motiváció vagy külső elvárás -e. Pl. Sportolok, mert le akarok fogyni- nagyon fontos- külső: szeretném, ha a barátomnak is jobban tetszenék, belső: szeretnék könnyebben mozogni, nem fáradni el ha lépcsőt kell másznom, beleférni a régi ruháimba.
5. Tűzzünk ki a cél elérése utáni célokat, hogy biztosítsuk, a rendszeres sport életünk részévé fog válni akkor is, ha pl. eljött a bikiniszenzon, és elértük a kívánt súlyunkat.  Pl. Ha lefogyok 10 kilót, a heti 4 edzést 2-re csökkentem, és megtartom a rendszerességet, hogy a súlyom is könnyedén, lemondások nélkül tartani tudjam.

Az a sportág fog megtetszeni, ahol az élvezet arányban van a képességeinkkel. Ha soha nem sportoltunk és egyből szupermaratont akarunk futni, nem sok örömet találunk majd a mozgásban, viszont ha elérhető lépéseket fogalmazunk meg a nagy célunkkal kapcsolatban, jövő ilyenkor már sorba állhatunk a rajtszámunkért.

Geszvein Erika

« vissza